Az evés utáni fáradtság, vagy hétköznapi nevén a kajakóma, mindennapos jelenség, és általában nem is jelent mást, mint hogy túl nagy adag ételt fogyasztottunk el. Kutatások szerint az evés utáni fáradtság nem csak az embereknél, hanem az állatoknál is megfigyelhető. Az egyik érdekes ok, amit a kutatók a kísérletek során felfedeztek a túlélési ösztönre vezethető Az állatokban és az emberekben is megtalálható „éberségi jelzések” az éhes egyedeket éberré teszik és élénkké teszik, így támogatva a táplálékszerzést.
Amikor sikerrel járnak, az elfogyasztott táplálék tompítja ezen jelzéseket, és helyüket az evés utáni álmosság érzése veszi át. További kutatások szerint, az embereknél az okok az ételek mennyiségére és tápanyagtartalmára vezethetők vissza. Az evés utáni fáradtság általában gyorsan elmúlik, de ha állandósul, az akár az inzulinrezisztencia is lehet. Ebben az esetben már oda kell figyelni a vércukorszint szabályozására is.
Evés utáni fáradtság okai
A kihagyott étkezések (például reggeli) következtében egyszerre elfogyasztott túl nagy adagok, és a sóban, zsírban, cukorban, gyors felszívódású szénhidrátban gazdag nehéz ételek nagymértékben hozzájárulnak az evés után hirtelen álmosság kialakulásához. A gyors felszívódású szénhidrátot, a szervezet nagyon gyorsan alakítja át glükózzá, és azonnal fel is használja energiaforrásként. A termelt energia tehát nem hosszútávú, amint a szénhidrát felszívódott, a szervezet energiaszintje csökken, és kialakul az evés utáni álmosság, majd az ismételt éhségérzet.
Inzulinrezisztencia fáradtság
A szervezet energiaháztartási stabilitásának fenntartásában az inzulin hormonnak fontos szerepe van. Az inzulin a hasnyálmirigyben termelődik, feladata pedig szervezetünk üzemanyagának a glükóznak, vagyis a vércukornak a kordában tartása. A nem megfelelő tápanyagtartalmú ételek a szervezetben energiaháztartási zavart okozhatnak. Az inzulinrezisztencia fáradtság oka főleg az, hogy a gyors felszívódású szénhidrátok elfogyasztása után hirtelen megnő a szervezet vércukorszintje.
Ezt a test az inzulin mennyiségének emelésével próbálja ellensúlyozni, de ez a glükózszint hirtelen esésével jár, vagyis a szervezet energiaellátása is csökken. Ez a csökkenés álmosságérzettel, evés utáni fáradtsággal, remegéssel, szapora szívveréssel járhat.
Mi az inzulinrezisztencia
Szervezetünk a működéshez szükséges energiát a cukoranyagcsere folyamatokból állítja elő. A cukor megfelelő felvételéhez a testünknek inzulinra van szüksége. Inzulinrezisztencia esetén az inzulinérzékenység csökken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szénhidrát anyagcserében résztvevő szervek, mint a vázizomzat, a máj és a zsírszövetek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, aminek fő megnyilvánulása, hogy ezen sejtek cukorfelvétele lecsökken.
Ezt a csökkenést a hasnyálmirigy fokozott inzulintermeléssel próbálja ellensúlyozni, hogy ideális tartományban tartsa az étkezés utáni vércukorszintet. Ez a folyamatos normalizálásra törekvés azonban hosszú távon a hasnyálmirigy kifáradásához és az inzulinrezisztencia kialakulásához vezet.
Inzulinrezisztencia tünetei
Az inzulinrezisztencia diagnosztizálása bonyolult folyamat, ugyanis a tünetei sok más betegséget is jelezhetnek, és nem ritka, hogy más problémák, például meddőségi vizsgálat vagy pajzsmirigy vizsgálat során derül ki, hogy valójában inzulinrezisztenciáról van szó. Az inzulinrezisztencia leggyakoribb tünete mégis az evés utáni álmosságérzet, éhségérzet, szédülés, remegés. Gyanakvásra adhat okot, ha minden próbálkozás ellenére a fogyókúrák nem vezetnek eredményre.
Tünet lehet még a pattanásos, zsíros bőr, az izzadás, alvászavarok, rossz közérzet, fejfájás, migrén. Az inzulinrezisztencia nem-specifikus tünetei a nőknél a menstruációs zavar, a fokozott szőrnövekedés, és a fogantatási problémák, esetleg meddőség, míg a férfiaknál a merevedési zavar, a hajhullás vagy a korai kopaszodás utalhat a betegségre.
Vércukorszint szabályozása étkezés után
A vércukorszint megfelelő diétával szabályozható. A diéta lényege, hogy inkább sokszor együnk kevesebbet, az étkezések könnyen eltelítsenek, csökkentsék az éhségérzetet és megakadályozzák, hogy túl magasra szökjön a vércukorszint. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzetet eredményeznek és ezzel csökkentik az evés utáni fáradtságot.
Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, annál kevesebb glükózt juttat a szervezetbe a felszívódása során, és annál kevésbé terheli meg a hasnyálmirigyet, mivel kevesebb inzulint kell termelnie, ahhoz, hogy a glükóz a sejtekbe jusson. Ajánlott sok zöldséget, könnyű fehérjét, halat, dióféléket, magvakat és egészséges zsiradékot fogyasztani. Az ételek mellett a kávéban található klogorénsav, valamint a D-vitamin és a B-vitaminok családjába tartozó inozitol is elősegítheti a vércukorszint szabályozását.
Az inzulinrezisztencia esetén is fontos a megfelelő diagnózis felállítása, így ha észleli a tüneteket, többek között az evés utáni fáradtságot, minél hamarabb forduljon orvoshoz, hogy elkerülje a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.